Jó környezeti ellenállás maradék klórérzékelő

Működési elv

Az elektrolit és az ozmotikus membrán elválasztja az elektrolitsejt és a vízmintákat. a kettő között

Az elektróda rögzített potenciális különbséggel rendelkezik, az áram intenzitása generálhatómaradék klórkoncentráció.

A katódnál: CLO^-+ 2H + + 2E^-→ CL^-+ H₂O

Az anódnál: cl^-+ Ag → AgCl + E^-

Mivel egy bizonyos hőmérsékleten és pH-körülmények között a HOCL, a klór és a maradék klór a rögzített konverziós kapcsolat között, így amaradék klór.

Műszaki indexek

Napi karbantartás

(1) Mint például a teljes mérési rendszer hosszú válaszidejének felfedezése, a membránrepedés, a közegben nincs klór, és így tovább, a membrán cseréjét, az elektrolit cseréjének fenntartását kell cserélni. Minden csere membrán vagy elektrolit után az elektródot repolarizálni és kalibrálni kell.

(2) a beáramló vízminta áramlási sebességét állandóan tartjuk;

(3) A kábelt tiszta, száraz vagy víz bemeneti nyílásban kell tartani.

(4) A műszer megjelenítési értéke és a tényleges érték nagymértékben eltérő, vagy a klór maradék értéke nulla, száríthatja az elektrolitban a klór -elektródot, az elektrolitba történő befecskendezés szükségességét. A konkrét lépések a következők:

Csavarja le az elektróda fejfilm fejét (megjegyzés: feltétlenül, hogy ne károsítsa a lélegző filmet), először az elektrolit előtt ürítette le a filmet, majd az új elektrolit először a filmbe öntött. 3 havonta általános, hogy hozzáadja az elektrolitot, fél évet egy filmfejhez. Az elektrolit vagy a membránfej megváltoztatása után az elektródot újra kalibrálni kell.

(5) Elektróda polarizáció: Az elektródasapkát eltávolítják, és az elektródot a műszerhez csatlakoztatják, és az elektróda több mint 6 órával az elektród polarizálása után.

(6) Ha hosszú ideig nem használja a helyet víz vagy méter hosszú ideig, haladéktalanul eltávolítania kell az elektródot, be kell húznia egy védelmi sapkát.

(7) Ha az elektród nem változtatja meg az elektródot.

Mit jelent a maradék klór?

A maradék klór az alacsony szintű klórmennyiség, amely a vízben egy adott időszak után vagy érintkezési idő után maradt a kezdeti alkalmazás után. Fontos biztosítékot jelent a kezelés utáni későbbi mikrobiális szennyezés kockázatával - ez a közegészségügy egyedi és jelentős előnye. A klór egy viszonylag olcsó és könnyen elérhető vegyi anyag, amely megfelelő mennyiségben tiszta vízben oldódik, és a legtöbb betegséget elpusztítja, és az organizmusokat okozza anélkül, hogy az emberek veszélye lenne. A klórot azonban az organizmusok megsemmisítésére használják fel. Ha elegendő klór hozzáadódik, akkor a vízben maradnak néhány organizmus megsemmisítése után, ezt szabad klórnak nevezzük. (1. ábra) A szabad klór a vízben marad, amíg az elveszíti a külvilágot, vagy felhasználja az új szennyeződés elpusztítását. Ezért, ha teszteljük a vizet, és úgy találjuk, hogy még mindig van valamilyen szabad klór, akkor azt bizonyítja, hogy a vízben a legveszélyesebb organizmusokat eltávolították, és biztonságos inni. Ezt a klór maradékának mérésére hívjuk. A klór maradékának mérése vízellátásban egy egyszerű, de fontos módszer annak ellenőrzésére, hogy a szállított víz biztonságos -e inni.