Alkalmazási terület
Klóros fertőtlenítő kezelésben részesülő víz, például uszodavíz, ivóvíz, csőhálózat és másodlagos vízellátás stb. ellenőrzése.
Modell | CLG-2059S/P | |
Mérési konfiguráció | Hőmérséklet/maradék klór | |
Mérési tartomány | Hőmérséklet | 0-60 ℃ |
Maradék klór analizátor | 0-20 mg/l (pH: 5,5-10,5) | |
Felbontás és pontosság | Hőmérséklet | Felbontás: 0,1 ℃ Pontosság: ±0,5 ℃ |
Maradék klór analizátor | Felbontás: 0,01 mg/l Pontosság: ±2% teljes kijelzés | |
Kommunikációs interfész | 4-20mA /RS485 | |
Tápegység | 85–265 V váltakozó áram | |
Vízáramlás | 15L-30L/óra | |
Munkakörnyezet | Hőmérséklet: 0-50 ℃; | |
Teljes teljesítmény | 30 W | |
Beömlőnyílás | 6 mm | |
Kimenet | 10 mm | |
Szekrény mérete | 600 mm × 400 mm × 230 mm (H × Sz × M) |
A maradék klór az a kis mennyiségű klór, amely egy bizonyos idő vagy érintkezési idő után a vízben marad az első alkalmazás után. Fontos védelmet nyújt a kezelés utáni későbbi mikrobiális szennyeződés kockázatával szemben – ami egyedülálló és jelentős előnyt jelent a közegészségügy számára.
A klór egy viszonylag olcsó és könnyen hozzáférhető vegyi anyag, amely tiszta vízben megfelelő mennyiségben oldva elpusztítja a legtöbb betegséget okozó organizmust anélkül, hogy veszélyt jelentene az emberekre. A klór azonban felhasználódik, ahogy az élőlények elpusztulnak. Ha elegendő klórt adunk hozzá, akkor az összes élőlény elpusztulása után is marad valamennyi a vízben, ezt szabad klórnak nevezzük. (1. ábra) A szabad klór a vízben marad, amíg vagy a külvilágnak nem jut el, vagy el nem használódik az új szennyeződések lebontása érdekében.
Tehát, ha a vizet megvizsgáljuk, és azt találjuk, hogy még mindig maradt némi szabad klór, az azt bizonyítja, hogy a vízben lévő legtöbb veszélyes élőlényt eltávolítottuk, és a víz biztonságosan iható. Ezt a maradék klór mérésének nevezzük.
A vízellátásban lévő klórmaradék mérése egy egyszerű, de fontos módszer annak ellenőrzésére, hogy a szállított víz iható-e.